AKAD�MI�K

I. Arr�l, hogy mi�rt fontosak az Akad�mi�k, �s ezek t�mogat�sa.

Az ut�np�tl�s k�pz�s �s nevel�s n�gy kiemelt ter�lete:
1. tehets�gkutat�s
2. tehets�ggondoz�s
3. infrastrukt�ra
4. versenyrendszer

E n�gy egyform�n fontos, elengedhetetlen alapfelt�tel n�lk�l, hossz� id�n �t tart�, folyamatos, min�s�gi ut�np�tl�sk�pz�st nem lehet v�gezni. Ugyan van az orsz�gban n�h�ny olyan m�hely / minden dics�retet meg�rdemelnek /, ahol a rendszer egyik-m�sik felt�tele adott, �gy kisebb-nagyobb r�szeredm�nyt fel tudnak mutatni – �ltal�ban egy-egy koroszt�ly jobb bajnoki helyez�s�t -, de erre hossz�t�von �s t�bb koroszt�lyt �rintve, csak az Akad�mi�k k�pesek. Ezt t�masztj�k al� az elm�lt �vek eredm�nyei is, amelyek objekt�v mutat�k �s egyben az egyes�letek hat�konys�g�t is mutatj�k:
- ut�np�tl�s bajnoki c�mek �s helyez�sek,
- koroszt�lyos v�logatottak sz�ma,
- kinevelt els� oszt�ly�, profi labdar�g�k sz�ma.

Ismerve a hazai elszomor�t� statisztik�kat – mindenekel�tt a labdar�g�k l�tsz�m�t - nem neh�z bel�tni, hogy a tehets�geinknek, az egyenletes sport�gi �s ment�lis fejl�d�shez minden ter�leten min�s�gi felt�teleket kell biztos�tani. Ebben nem lehet t�vedni, mert k�l�nben k�nnyen visszat�vedhet�nk a m�lt - Bozsik- programot �s az Akad�mi�kat megel�z� - id�szak�ba, aminek ismert az "eredm�nyess�ge". Mindenki sz�m�ra egy�rtelm� az, hogy milyen alacsony hat�konys�ggal m�k�d�tt az ut�np�tl�s nevel�s haz�nkban az Akad�mi�k id�szaka el�tt. Pedig r�szfelt�telek m�r akkor is adottak voltak, pl. voltak j� edz�k, tehets�ges j�t�kosok, vagy valahol �ppen elfogadhat� p�ly�k / N�pliget /. M�g iskol�ba is j�rtak „valahov�” a gyerekek �s ettek is "valamikor valamit". �ppen ez az "elhib�zott" m�lt az, ami bebizony�totta, hogy nem el�g egy-egy r�szter�leten megfelel� felt�teleket biztos�tani, hiszen a min�s�gi ut�np�tl�sk�pz�s �sszetett feladat, min�s�gi k�pess�gekhez min�s�gi felt�telrendszer kell. Nincs t�ls�gosan sok tehets�g�nk, fejl�d�s�ket nem lehet a v�letlenre, vagy n�h�ny egy�ni �rdekb�l kiindul�, a val�s�got nem, vagy nem pontosan bemutat� v�lem�nyre b�zni.

A felt�telrendszert egys�gesen kell �rtelmezni. Minden Akad�mi�nak magas szinten kell v�laszt adni els�sorban:
- a k�pz�s-nevel�s,
- a versenyeztet�s,
- a min�s�gi t�pl�lkoz�s,
- a pihen�s - regener�ci�,
- a rehabilit�ci� – orvosi ell�t�s,
- eg�szs�g�gyi prevenci�,
- az iskolai oktat�s k�rd�seire.

Ez�rt mindenk�ppen azokat az Akad�mi�kat kell t�mogatni, ahol a j�t�kosok mindennapi – sport�gi �s nem sport�gi - tev�kenys�g�t komplex m�don �rtelmezik, �s magas sz�nvonalon, jelent�s anyagi r�ford�t�ssal v�gzik.

II. Arr�l, hogy mi�rt kell k�l�nbs�get tenni az Akad�mi�k k�z�tt.

Az Akad�mi�k oszt�lyoz�sa elengedhetetlen, hiszen m�ra - n�mi t�lz�ssal - az "akad�mi�k orsz�ga lett�nk". A k�pz�s �s nevel�s ter�let�n vannak objekt�v �s szubjekt�v / �n. "szakmai", vagy teljesen egy�ni / elemek. Az Akad�mi�k min�s�t�s�ben csak az objekt�v mutat�kat szabad figyelembe venni, hiszen csup�n azok az �sszevethet� elemek. Napi szinten az nehezen lenne �rtelmezhet�, pl. hogy melyik Akad�mi�n jobbak az edz�sek, hol kedvesebb a matek tan�r, vagy, hogy hol �rzik jobban magukat a gyerekek, mint ahogy azt sem k�nny� �sszevethetni, hogy melyik a szebb int�zm�ny, m�g akkor sem, ha az int�zm�nyek k�z�tt eszt�tikailag is meglehet�sen nagy a k�l�nbs�g. Konkr�tan meg�llap�that� viszont pl. az, hogy:
- h�ny f�ves �s m�f�ves p�ly�val rendelkezik az int�zm�ny,
- h�ny j�t�kost k�peznek,
- milyen k�pzetts�g�ek az edz�k, vezet�k,
- milyen eredm�nyess�ggel dolgoznak – bajnoks�gok, kinevelt j�t�kosok sz�ma,
- hogyan oldj�k meg az oktat�st – saj�t akad�mi�n bel�l,
- hogyan oldj�k meg a t�pl�lkoz�st - vitaminok, kieg�sz�t�k, folyad�kp�tl�s,
- hogyan oldj�k meg a pihen�st – saj�t koll�gium, szob�k sz�ma, felszerelts�ge,
- hogyan oldj�k meg az eg�szs�g�gyi ell�t�st – saj�t massz�r, orvos, stb.

�nmag�ban a k�pz�s nehezen �rtelmezhet�, ann�l ink�bb �sszef�gg�sben, az ut�np�tl�s nevel�s elemeivel. Az edz�s, a pihen�s, a t�pl�lkoz�s, az �rtelmi �s ment�lis nevel�s egym�st�l elv�laszthatatlan �sszetev�k. Dics�retes dolog, ha egy j� k�pess�g� j�t�kosnak valamely d�lut�n, egy magasan k�pzett edz�, egy j� min�s�g� p�ly�n foglalkoz�st tart. T�z �ve ezt m�g el�gnek, s�t irigyl�sre m�lt�nak hitt�k. Akad�miai szinten azonban enn�l sokkal t�bb az elv�r�s �s bizonyosan nagyobb a hat�konys�g is. A p�ld�n�l maradva, elv�r�s az, hogy a j�t�kos optim�lis �llapotban vegyen r�szt az edz�sen / pihenten, ne egy hosszabb utaz�s ut�n, megfelel� t�pl�lkoz�ssal k�sz�lve /. Az edz� f��ll�sban - �s csak az Akad�mi�n - legyen alkalmaz�sban, akkor �lljon rendelkez�sre, amikor az szakmailag indokolt, ne rohanjon edz�s ut�n m�sod�ll�sba egy m�sik csapathoz. Csak szakmai okai legyen annak – ne pedig praktikus -, hogy mikor, milyen p�ly�n folyik a k�pz�s. Nyilv�nval�, hogy a saj�t infrastrukt�r�val �s szakmai programmal �nrendelkez� akad�mi�k rendk�v�l hat�konyan tudnak m�k�dni, hiszen csak saj�t szakmai elv�r�saiknak kell megfelelni, csak �nmagukat kell szervezni, m�g a kevesebb t�nyleges tulajdonnal, ez�ltal kisebb szabads�ggal rendelkez� "Akad�mi�knak" sz�mos kompromisszummal kell megk�zdeni, ami a szakmai �nrendelkez�st nehez�ti, vagy ak�r g�tolja. Labdar�g�sunk fejl�d�s�nek szempontj�b�l rendk�v�l fontos, hogy az Akad�mi�k t�nyleges �rt�ket k�pviseljenek, meg�t�l�s�kben "szubjekt�v preszt�zs elemek" ne jelenjenek meg, k�l�nben �nmagunkat csapjuk be.

Nem az a k�rd�s, hogy egy-egy Akad�mia, vagy Sportk�zpont, a hat�konys�g �s az �rt�kk�pz�s oldal�n milyen elemeket tart fontosnak, hanem az, hogy a rendelkez�s�nkre �ll�, ak�r tudom�nyos h�tt�rrel is megt�mogatott hazai �s nemzetk�zi tud�s �s tapasztal�s, milyen felt�teleket hat�roz meg az Akad�mi�kkal szemben. Ilyen szempontb�l csak egy alapk�rd�s van: hogyan tudjuk a legjobb j�t�kosokat k�pezni? Vannak k�rd�sek, felvet�sek, amelyekhez tal�n t�nyleg sz�ks�ges n�mi tudom�nyos magyar�zat. Azon lehet vitatkozni, pl. hogy egy m�rk�z�s ut�n a j�t�kosok sz�m�ra hideg, vagy meleg vizes f�rd� aj�nlott, vagy, hogy mennyi �s milyen vitamint szedjenek, esetleg, hogy ihatnak- e sz�nsavas vizet, de a legt�bb, az Akad�mia min�s�t�s�t meghat�roz� k�rd�s nem ilyen "bonyolult".

N�h�ny k�rd�s, amelyekre tal�n egyform�n "�rezz�k" a v�laszt.

Melyik Akad�mi�n, vagy Sportk�zpontban lehet a magasabb szint� munk�t v�gezni?
- Amelyik �n�ll� infrastrukt�r�val rendelkezik, vagy amelyik nem?

- Amelyik saj�t p�ly�kkal rendelkezik, vagy amelyik nem?
- Ahol k�t edz� dolgozik egy csapattal, vagy ahol csak egy?
- Amelyik saj�t koll�giummal rendelkezik, vagy amelyik nem?
- Amelyik �n�ll� oktat�ssal rendelkezik, vagy amelyik nem?
- Ahol k�t-h�rom f� lakik egy l�gkondicion�lt, zuhanyz�s, WC- s szob�ban, vagy amelyikben n�gy-�t f� lakik egy leveg�tlen szob�ban, k�z�s mosd�val?
- Amelyik bentlak�sos Akad�mia, vagy amelyikbe utazni kell minden nap?
- Ahol dietetikus �ll�tja �ssze a men�t, vagy ahol nem?
- Ahol dolgozik sportpszichol�gus, vagy ahol nem?
- Ahol rendelkez�sre �llnak a regener�ci�, rehabilit�ci� eszk�zei �s szakemberei, vagy ahol nem? Stb.

A legt�bb k�rd�sre egyform�n tudunk v�laszolni. Az Akad�miai pontrendszer kialak�t�sa, az ut�np�tl�s nevel�s kiemelt szempontjai szerint t�rt�ntek. Benne megfelel� hangs�lyt kaptak a k�l�nb�z� jelleg�, de l�nyeg�kben �sszef�gg� elemek. Ez a rendszer a min�s�get t�mogatja, ez�rt ezen v�ltoztatni nem kell.

UT�NP�TL�S VERSENYRENDSZER

I. Arr�l, hogy mi benne a j�.

1. Sajnos, nem sok pozit�v elem van benne, de az�rt n�h�nyat tal�n m�gis �rdemes kiemelni. Ilyen az �szi – tavaszi lebonyol�t�si rendszer, amin v�ltoztatni nem indokolt, hiszen alapvet�en p�rhuzamos az iskolai oktat�ssal, b�r az iskolai sz�netekhez m�g pontosabban kell illeszkednie. �ghajlati okok is amellett sz�lnak, hogy ne legyen v�ltoz�s, f�leg �gy, hogy ut�np�tl�s m�rk�z�seket lehet m�f�ves bor�t�s� p�ly�kon is rendezni, �s ilyennel – a kiemelt bajnoks�gokban – m�r a legt�bb helyen rendelkeznek. Tov�bbi val�s �rv, az ut�np�tl�s ter�let�n is, a nemzetk�zi harmoniz�ci�, hiszen nemzetk�zi torn�kat �s felk�sz�l�si m�rk�z�seket az elit ut�np�tl�s csapatok is j�tszanak.

Nem kell v�ltoztatni a bajnoks�g jelleg�n sem, vagyis legyen tov�bbra is bajnok �s kies�. Nem ez a lebonyol�t�si rendszer a rossz, hanem az egyes�leti vezet�k �s edz�k "eredm�ny" �rtelmez�se, felfog�sa. Egyetlen vezet�nek �s edz�nek sem tiltja meg senki, hogy ne egy m�rk�z�s sz�mszer� eredm�ny�t tekintse "val�di eredm�nynek", hanem pl. egy �v alatt, a feln�tt csapat sz�m�ra kinevelt j�t�kosok sz�m�t, vagy �ppen az edz�smunka min�s�g�t, vagy ak�r egy csapat, illetve j�t�kos fejl�d�s�t. Senki sem k�veteli meg az egyes�leti vezet�kt�l, hogy az ut�np�tl�s edz�ket eredm�nyk�nyszer alatt foglalkoztass�k. Ezek az elv�r�sok mindig helyi szinten jelennek meg, ez�rt nem b�lcs �s nem �letszer� dolog ezeket k�zpontilag szab�lyozni. Amennyiben elt�r�ln�nk a bajnoki jelleget, akkor is vezetn�k a tabell�t csapatok, edz�k, sz�l�k �s "hirdetn�nek" bajnokot. / Itt kell megjegyezni, hogy a kies�s �s feljut�s rendszer�t a feljut� koroszt�lyok val�s erej�hez kell �s lehet igaz�tani. / A v�ltoztat�s a gyeng�ket �s a k�zepeseket er�s�ten� meg, hiszen nem k�sztetne folyamatos min�s�gi munk�ra �s megsz�nne egy hossz� t�von is m�rhet� objekt�v faktor. Ez a "h�torsz�g" csapatait sem �szt�n�zn�, hiszen nem lehet feljutni. Nem �szt�n�zn� a tehets�gkutat�st sem. Tov�bbi negat�v hat�sa lenne, hogy kit�r�ln� a gyerekekb�l a gy�zelemhez elengedhetetlen gy�ztes mentalit�st. A gy�zelem igenis fontos dolog, ugyanis nem csak futballozni, de gy�zni is meg kell tanulni. H�tf�t�l – p�ntekig tan�tsuk meg j�tszani a gyerekeket, szombaton pedig tan�tsuk meg �ket gy�zni. Szigor�an a sportszer�s�g hat�rain bel�l, sosem elvtelen�l �s f�leg nem minden�ron. M�s gyakorlatot k�vet� orsz�g p�ld�j�t felesleges p�ldak�nt hozni, hiszen a mi ut�np�tl�sk�pz�s�nk m�s t�rsadalmi alapokon szocializ�l�dott, s�t a legt�bb orsz�gban is "val�di bajnoks�g" van.

2. A koroszt�lyok jelenlegi kiemel�se szint�n elfogadhat� megold�s a tehets�gek versenyeztet�s�re. A k�t �venk�nt emelked� orsz�gos kiemel�s / U13, U15, U17, U19 / megfelel� lehet�s�get teremt arra, hogy a kiemelt tehets�gek minden �vben kiemelt bajnoks�gban j�tszanak. A jelenlegi orsz�gos tehets�gmutat�k mellet – n�mi korrekci�val – m�g mindig ez a rendszer a legc�lszer�bb.

II. Arr�l, hogy mi benne az, amin v�ltoztatni kell.

1. A bajnoks�g napt�ri feloszt�sa jelent�s v�ltoztat�sra szorul. Nem �letszer� a bajnoks�g kezd�se - ezt bizony�tja szinte az �sszes csapat �v eleji / augusztus / m�rk�z�s halaszt�s �z�ne -, de a j�t�kosok iskolai elfoglalts�g�hoz nem illeszkedik megfelel�en a bajnoks�g v�ge sem. A gyerekekre nehezed� �v v�gi iskolai k�telezetts�g �s a j�niusi k�nikula sem kedvez a m�rk�z�sek lebonyol�t�s�nak. Jelenleg a t�li sz�net – a kiemelt bajnoks�gokban - indokolatlanul hossz�, a ny�ri sz�net pedig t�lzottan is r�vid. Legal�bb az els� �s m�sod oszt�ly� ut�np�tl�s bajnoks�gok eset�n v�ltoztatni kellene. A bajnoks�gok augusztus v�g�n – 20. ut�n – kezd�dn�nek, �s november legutols� het�ben fejez�dn�nek be. A m�rk�z�sek k�t �s f�l h�napos sz�net ut�n, febru�r k�zep�n folytat�dn�nak �s m�jus v�g�ig tartan�nak. Ezekkel a k�t – k�t hetes cs�sztat�sokkal a ny�ri id�szakban + 1 h�napot nyern�nek a gyerekek, �s az �ves "j�t�klefedetts�g" is egyenletesebb lenne, hiszen a szezonok k�z�tt 2X 2,5 h�napos sz�netek lenn�nek. Tov�bbi �rvek, hogy:
- a hosszabb pihen�sre �lettani szempontb�l is sz�ks�g�k van a gyerekeknek,
- ny�ron t�bb id�t tudn�nak a csal�djukkal elt�lteni, hiszen k�t h�ttel k�s�bb kezd�dhetne a felk�sz�l�s, illetve a bajnoks�g,
- �v v�g�n, az iskolai k�telezetts�geiknek / tanul�s, oszt�lykir�ndul�s, kultur�lis programok, di�kolimpiai d�nt�k stb. / is jobban, illetve magasabb szinten felelhetn�nek meg,
- a r�gi�s �s az orsz�gos kiv�laszt� t�borokat is jobban el lehet helyezni a ny�ri "t�gasabb" sz�netben,
- ezzel ler�vid�ten�nk a "j�t�k n�lk�li" t�li id�szakot, amelyben egy�bk�nt am�gy is szerepelne valamilyen felk�sz�l�si, esetleg nemzetk�zi m�rk�z�s,
- nem kellene 30 – 35 fokos k�nikul�ban edzeni �s j�tszani a gyerekeknek, tekintettel arra, hogy gyakran kezd�dnek az ut�np�tl�s m�rk�z�sek d�l k�r�li id�pontokban,
- nem elhanyagolhat� az a t�ny sem, hogy ilyen esetekben jelent�s – s�lyosan k�ros – UV. sug�rz�snak vannak kit�ve a j�t�kosok,
- m�f�ves p�ly�k m�r a legt�bb helyen rendelkez�sre �llnak, de indokolt esetben lehet a p�lyav�laszt�i jogok felcser�l�s�t is kezdem�nyezni.

2. Cs�kkenteni kell a kiemelt / I. oszt�ly� / �s a nem kiemelt / II. oszt�ly� / bajnoks�gok k�z�tti – bajnoki oszt�lyok k�z�tt sz�ks�gszer�en megl�v� k�l�nbs�geken t�li – sz�nvonalk�l�nbs�geket. Most nincs meg k�pess�gben �s tud�sban az elv�rhat� �tmenet az I. - II. oszt�ly� csapatok k�z�tt. Tizenhat kiemelt I. oszt�ly� csapat van, pl. U19- ben, majd a II. oszt�lyban t�bb mint sz�z! Az nem szolg�lja a tehets�gek fejl�d�s�t, hogy az egyik �vben kiemelt oszt�lyban indulnak a csapatok, m�g a k�vetkez� �vben egy jelent�sen gyeng�bb – ink�bb III-IV. oszt�lynak megfelel� – bajnoks�gban. A DVSC U18- as csapata pl. tavaly, a kiemelt U17- es bajnoks�gban, az orsz�g legjobb csapataival tal�lkozott, m�g az idei bajnoks�gban – nem megb�ntva senkit – a Tiszakany�rral, a K�tajjal, a Tuzs�rral. L�tre kell hozni egy val�ban kiemelt, I. oszt�ly� U13, U15, U17, U19 orsz�gos bajnoks�got egy csoporttal / 16 csapattal /, alatta felmen� rendszerrel a II. oszt�ly� U13, U15, U17, U19 orsz�gos bajnoks�got k�t csoporttal / kelet – nyugat 16 – 16 csapattal /, alatta pedig meg kell hagyni – szint�n felmen� rendszerrel - a most II. oszt�lyk�nt m�k�d� rendszert, de III. oszt�lyk�nt, 4-6 csoporttal. Minden kiemelt bajnoki oszt�lyt "�n�ll�nak" kell tekinteni, ott j�tszani minden csapatnak, csak "saj�t jogon" lehet. Vagyis ebben a rendszerben nem "cipeln�" mag�val - alanyi jogon - az U19, az U17- et, illetve, az U15, az U13- at. A c�l az, hogy a legjobb k�pess�g� csapatok val�ban egym�ssal j�tszanak. Ennek ellen�re, az�rt kev�s "p�ratlan" egyes�let lenne a kiemelt bajnoks�gokban. Ezzel a v�ltoz�ssal m�gis megsz�nn�nek a rendk�v�l gyenge bajnoks�gok, az �ri�si k�l�nbs�gek tud�sban �s eredm�nyben, ugyanakkor a kis csapatoknak es�ly�k lehetne egy-egy koroszt�lyban a kiemelt bajnoks�gba jutni. Rangban �s k�pz�sben min�s�gi lehetne a II. oszt�ly is, s�t "lejjebb" sincs ez megtiltva. K�zel azonos tud�sszint� csapatok tal�lkozn�nak minden �vben. Ezzel el�seg�ten�nk a kit�n� ut�np�tl�s m�helyek fel� a tehets�gek migr�ci�j�t is.

3. Az ut�np�tl�s bajnoks�gok eset�n, a kies� �s feljut� csapatok meghat�roz�s�ban is v�ltoztatni kell. Mivel nincs mindegyik koroszt�lynak k�l�n kiemelt bajnoks�ga – ez jelenleg nem is kell – nem lehet teljesen f�ggetlen�teni egyik koroszt�lyt a m�sikt�l. A jelenlegi – �sszevont �rt�kel�ses - lebonyol�t�s nem j�, mert nem veszi figyelembe a "k�vetkez� koroszt�lyok" t�nyleges j�t�kerej�t, hiszen az adott bajnoki �v v�geredm�nye, mindig a k�vetkez� koroszt�lyoknak hat�rozza meg a lehet�s�geit, vagyis, az el�z� koroszt�lyok helyez�se jog�n indulhatnak - vagy nem indulhatnak – a k�vetkez� koroszt�lyok a bajnoks�gban. A mostani sziszt�ma szerint, pl. a ’92- es, U19- es koroszt�ly idei eredm�nyess�ge hat�ssal van a ’95- �s, U16- os koroszt�ly, j�v� �vi lehet�s�geire. Ez abszurd. Ez nem szolg�lja a jobbak, a tehets�gesebbek fejl�d�s�t. Ez�rt k�l�n – k�l�n kell kezelni minden kiemelt bajnoki oszt�lyt. Lehet�s�g a kies�s – feljut�s k�rd�s�ben az, ha a magasabb oszt�lyb�l kies� csapat/ok/ �s az alacsonyabb oszt�lyb�l feljut� csapat/ok/ "k�vetkez� �vi koroszt�lya" k�t m�rk�z�sen eld�nti, hogy melyik a jobb csapat, �s a k�t m�rk�z�s gy�ztese jut/marad a magasabb oszt�lyban. / A p�ros m�rk�z�seket abban az esetben nem kell lej�tszani, ha egy csapat, az alacsonyabb oszt�lyb�l, a „feljut�s jog�t” eleve – az adott bajnoks�gban megengedett koroszt�lyn�l - fiatalabb koroszt�llyal �rte el, �s a magasabb oszt�lyb�l kies� csapat t�l�k id�sebb koroszt�ly�. Ez, a t�rgy �vi bajnoks�g minden m�rk�z�s�re, minden j�t�kperc�re �s minden j�t�kos�ra vonatkozik. / �gy meghagyjuk a "kiscsapatoknak" a feljut�s rem�ny�t �s es�ly�t, ugyanakkor egy-egy gyeng�bb koroszt�ly nem tudja "t�nkretenni", az alapvet�en j�l m�k�d� ut�np�tl�sm�helyeket, fiatalabb koroszt�lyokat. Lehet olyan m�sodlagos haszna is ennek a v�ltoztat�snak, hogy nem kell pl. egy tehets�ges j�t�kost "visszatartani" saj�t koroszt�ly�ba csup�n az�rt, mert a kies�st csak �gy tudj�k elker�lni, ha meger�s�tik a "pontszerz�" csapatot. Ez a megold�s nem garant�lja azt, hogy a legjobb csapatok lesznek mindig a kiemelt csoportban - hiszen az el�d�k jog�n indulhatnak -, de azt igen, hogy egy kies� csapat nem r�ntja sz�ks�gszer�en mag�val a jobb k�pess�g� fiatalabb koroszt�lyt.

4. �rdemes v�gig gondolni azt, hogy az NB. I. es kluboknak kell- e k�telez�en U18- as csapatot ind�tani a II. oszt�ly� U19 bajnoks�gokban? K�telez� �rv�nnyel semmi k�pen. Ugyan val�ban ezekn�l a csapatokn�l tal�lhat� a legt�bb tehets�g, de ezek a j�t�kosok - az Akad�mi�k beindul�s�val -, egyre ink�bb, m�r megosztva tal�lhat�k. Nagyon-nagyon ritka – tal�n m�r nincs is - tehets�ges "tiszta U18-as" koroszt�ly. Az igaz�n kiemelked� k�pess�g� j�t�kosok ebben a korban, szinte m�r biztosan koroszt�lyukn�l feljebb j�tszanak: a kiemelt ifiben, az NB III.– as, vagy NB. II- es tartal�kcsapatban, esetleg a feln�tt csapatban. Sajnos nincs ma haz�nkban annyi tehets�g, hogy az U18- as csapatokat kiemelt k�pess�g� gyerekek alkothass�k. Azok a j�t�kosok, akik 18 �vesen m�g a saj�t koroszt�lyukban j�tszanak, nagy val�sz�n�s�g szerint nem lesznek I. oszt�ly� j�t�kosok. V�rhat�an egy �v m�lva, ki�regedve az U19- b�l k�ldik majd el �ket, teh�t az eltan�csol�sukat nem lehet elker�lni, csup�n elod�zni. D�nthet persze egy szakmai vezet�s, az U18- as csapatuk ind�t�s�ban, de - a kiemelt U19 –es bajnoks�gban indul� egyes�letek sz�m�ra -, a k�telez� jelleg� U18- as csapat indul�s�t meg kell sz�ntetni. A form�lis indul�snak nem sok az �rtelme, hiszen ett�l m�g nem lesz se t�bb j�t�kos, se t�bb csapat, se jobb bajnoks�g. A bajnoks�gok "k�l�n kezel�s�vel" - a fent le�rt m�don - nem kell "p�rban" gondolkodni / U16-U18 /. Ebben a koroszt�lyban, a rendelkez�sre �ll� er�forr�sokat m�r csak az igaz�n tehets�ges gyerekekre szabadna ford�tani, a nem igaz�n tehets�geseket pedig alacsonyabb oszt�ly� klubokba kellene ir�ny�tani. Legal�bbis nem kellene megg�tolni - adminisztrat�v �ton – azokat a csapatokat, akik �gy �p�tik fel az ut�np�tl�suk rendszer�t. Fontos, hogy a nem kiemelked� k�pess�g� gyerekek se vesszenek el a labdar�g�s sz�m�ra, de becsapni sem szabad �ket. Ez az � �rdek�k is.

5.A kiemelt bajnoks�gokban j�tsz� ut�np�tl�s j�t�kosok nagyobb r�sze az �v els� fel�ben sz�letett. Kiz�rhat� az, hogy az �v m�sodik fel�ben sz�letett gyerekek tehets�gtelenebbek lenn�nek, mint a kor�bban sz�letett t�rsaik. Val�sz�n�leg az okok m�sak. A fiatalabb gyerekek a kiv�laszt�d�s folyamat�ban nagy sz�mban vesznek el a labdar�g�s sz�m�ra. Ez�rt sz�ks�ges lenne, hogy minden j�t�kos abban a f�l�vben m�g j�tszhasson a "saj�t" koroszt�ly�ban, amikor sz�letett. Minden j�t�kosra sz�ks�g�nk van. Ezt a lehet�s�get, vagy m�sk�ppen, ezt a kedvezm�nyt eg�szen U15- �s koroszt�lyig �rdemes lenne megadni. K�s�bb, ifj�s�gi korban m�r egyre ink�bb megsz�nnek, a retard�ci� okozta - mindenekel�tt, a teljes�t� k�pes tud�sban megl�v� -, k�l�nbs�gek. Ha valaki novemberi sz�let�s�, akkor azon az �sz�n m�g j�tszhasson abban a bajnoki koroszt�lyban, amelyik �let�v�t �ppen akkor t�lti be, vagyis pl. egy 1995. november 12. sz�let�s� j�t�kos 2010 �sz�n, 15 �vesen m�g lehessen egy U15- �s csapat tagja, hiszen ezt a lehet�s�get az �v elej�n sz�letett t�rsai is megkapt�k. A mai meghat�roz�s szerint ez a fi�, m�r U16- os j�t�kos. Ezzel a kedvezm�nnyel tal�n nem t�nn�nek el a labdar�g�s sz�m�ra, az �v v�g�n sz�letett, sok esetben retard�lt gyerekek, de legal�bbis – ha nem is sokan, de csapatonk�nt n�h�nyan - nagyobb es�llyel, kedvez�bb felt�telek mellett versenyezn�nek az id�sebbekkel. Ez ugyan t�len n�mi plusz j�t�kos mozg�ssal j�rna, de ez a legt�bb csapatn�l egy�bk�nt is megt�rt�nik, teh�t k�l�n�sebb probl�m�t nem okozna.

6. Egys�ges�teni kellene az U12- es csapatok megyei, r�gi�s �s orsz�gos verseny�nek p�lyam�ret�t. Jelenleg - sz�vets�gekt�l f�gg�en - k�l�nb�z� lebonyol�t�si form�kban �s k�l�nb�z� p�lyam�reteken versenyeznek a 10 – 11 �ves gyerekek. Van ahol f�l p�ly�n / megy�kben /, vagy h�romnegyed p�ly�n / Budapesten / �s van, ahol eg�sz p�ly�n / II. oszt�ly� U13 / folyik a bajnoks�g. Egy�bk�nt a p�lyam�retek �ltal�nos meghat�roz�sa eleve nem biztos�t hasonl� m�ret� j�t�kteret, hiszen a – v�ltoz� m�ret� - nagy p�lya m�reteit�l f�gg a f�l – illetve a h�romnegyed p�lya m�rete is. Az id�sebb koroszt�lyokn�l ez nem jelent akkora gondot, de ezekn�l a gyerekekn�l m�g igen. A "m�terben" meghat�rozott egys�ges j�t�kteret neh�z lenne h�tr�l – h�tre mindenhol pontosan kijel�lni – b�r tal�n ez lenne az igazi megold�s -, de az U12- es koroszt�ly �ltal�nos �lettani mutat�inak �s a sport�g k�pz�si k�vetelm�nyeinek legink�bb megfelel� h�romnegyed p�ly�s j�t�kteret egys�gess� �s k�telez�v� lehetne tenni. Ez azzal j�rna, hogy a koroszt�ly - a mostani gyakorlathoz k�pest - csak egy �vvel k�s�bb, U13- k�nt csatlakozna az orsz�gos versenyrendszerbe. Vagyis j�v�re, a 2000- es koroszt�ly m�r nem indulna el - egy �vvel fiatalabbk�nt – a r�gi�s II. oszt�ly� U13- ba, hanem a sz�khelye szerinti megye, vagy r�gi� sz�vets�geinek szervez�s�ben egy „�tmeneti” h�romnegyedes bajnoks�gban szerepelne. A jelenlegi rossz �s szakmaiatlan versenyeztet�si k�nyszer megsz�ntet�s�nek minimum szintje az, hogy az egyes�letek szakmai vezet�se �n�ll�an d�nthessen az U12- es csapat indul�s�r�l. Tov�bbi m�dos�t�st jelentene, hogy a mindenkori U13- as koroszt�lyok bajnoks�g�ban - a p�lyam�retek felt�ntet�s�vel -, javasolni kellene a "kism�ret�" nagyp�ly�n t�rt�n� versenyeztet�st, amit mintegy �t �v m�lva m�r k�telez�v� kellene tenni.

7. Az ut�np�tl�s m�rk�z�seken, meg kellene v�ltoztatni a j�t�kosok le - �s becser�l�s�nek m�dj�t. Az ut�np�tl�s m�rk�z�seken, csapatonk�nt 5-7 j�t�kos cser�j�re van lehet�s�g, ami extr�m esetben meccsenk�nt ak�r 10-14 j�t�kmegszak�t�st is jelenthet. �gy tartalmas, folyamatos �s �rt�kelhet� j�t�kot - f�leg a m�sodik f�lid�ben - neh�z ny�jtani, a sokszor tapasztalt "id�h�z�s" pedig teljess�ggel idegen a fiatalok k�pz�s�nek szellem�t�l �s c�lj�t�l. Ez�rt a k�vetkez�t kellene tenni: egy m�rk�z�sen, egy csapat - a f�lidei sz�neten k�v�l -, maximum h�rom alkalommal cser�lhessen, egy-egy alkalommal term�szetesen ak�r t�bb j�t�kost is. A csapatok egyszerre - egy id�ben - is cser�lhetnek, de ekkor mindegyik csapat "elvesz�t" egy lehet�s�get. Ezzel a v�ltoz�ssal folyamatosabb� lehet tenni a j�t�kot �s ez a val�di k�pz�si c�loknak is jobban megfelelne.

8. V�ltoztassuk meg a m�rk�z�sek elhalaszt�s�nak eddigi gyakorlat�t. �ves viszonylatban – ilyen-olyan indokkal - rengeteg m�rk�z�s elhalaszt�s�t k�rik a csapatok. N�ha indokoltan, sokszor pedig - csup�n az „eredm�nyk�nyszer” miatt - egy�ltal�n nem. A mostani halaszt�si gyakorlattal, sok - eredm�nyt hajszol� - csapat vissza�l. Ez teljesen ellent�tes az ut�np�tl�s nevel�s c�ljaival, s�t esetenk�nt ez m�r a bajnoks�g komolys�g�t is megk�rd�jelezi. Arra, hogy egy ilyen jelleg� gonddal kelljen megk�zdeni, minden csapatnak egyforma es�lye van. �ltal�nosan elmondhat�, hogy az �v v�g�re - m�jusban, j�niusban - feltorl�dott m�rk�z�sek, a k�pz�st m�sodlagoss� teszik. A jelenlegi elj�r�s szerint a csapatok "egym�ssal megbesz�lve" k�rik a m�rk�z�s elhalaszt�s�t. Ez a gyakorlatban �gy m�k�dik, hogy a n�h�ny meghat�roz� j�t�kos�t n�lk�l�zni k�nyszer�l� csapat "megk�ri az ellenfel�t", hogy a "sportszer�s�g" elvei szerint, egyezzen bele egy m�sik id�pontba. Az ilyen csapat, m�r azzal is sportszer�tlens�get k�vet el, hogy saj�t probl�m�j�t, felel�ss�g�t, egy m�sik csapatra h�r�tja. Val�j�ban ez a "sportszer�s�g" teljess�ggel ellent�tes a val�di sportszer�s�ggel, annak nemes �s pozit�v tartalm�val semmilyen m�don �ssze nem egyeztethet�. S�t! �ltal�ban a v�tlen csapat a "b�kess�g kedv��rt" egyezik bele a sz�m�ra rendk�v�l kellemetlen �s kedvez�tlen k�r�sbe. Az �j elj�r�s szerint, err�l csak a Sz�vets�g d�nthetne, m�g akkor is, ha mindk�t csapat a m�rk�z�s elhalaszt�s�t k�ri. Tov�bb� ehhez, a Sz�vets�g csak bizony�tottan indokolt esetben j�rulhatna hozz�. A koroszt�lyos v�logatottakra vonatkoz� gyakorlat korrekt, azon nem kell v�ltoztatni. Teljesen elfogadhat� �rv az is, ha egy csapat, a Magyar Labdar�g� Sz�vets�gt�l, egy nemzetk�zi torn�n val� r�szv�tel miatt k�r halaszt�st �s mindezt kell� id�ben teszi. Az eg�szs�g�gyi probl�m�kra hivatkoz�sokn�l azonban, m�r nem szabad enged�kenynek lenni. Sem a bajnoks�g komolys�ga, sem a v�tlen csapatok miatt. Egy csapat �ltal�ban 18-20 j�t�kosb�l �ll, ez�rt csak akkor kellene a Sz�vets�g fel� beny�jtott halaszt�si k�relmet elfogadni, ha legal�bb 7 j�t�kos orvos �ltal igazoltan beteg. Egy tart�ssal b�r�, komoly �s val�di c�lokat maga el� t�z� egyes�let, illetve csapat, m�g ebben az extr�m helyzetben is lej�tssza a m�rk�z�st - hiszen l�tsz�mban megvannak -, de tal�n ez az a hat�r, amikor m�r elfogadhat� a k�r�s. /Arr�l nem is sz�lva, hogy ilyen esetekben fiatalabbakkal is "felt�lthet�" egy csapat./ Ebben az esetben az orvosi igazol�snak tartalmaznia kell a betegs�g megnevez�s�t �s a gy�gyul�s v�rhat� idej�t. Vagyis ellen�rizhet� legyen a val�dis�g �s az indokolts�g. Az ellenfelet, a k�relem elfogad�s�r�l, a Sz�vets�g �rtes�tse ki – ne a k�relmez� csapat -, elk�ldve Nekik a k�relem dokumentumainak a m�solat�t.

9. Magyarorsz�gon m�g mindig az a gyakorlat, hogy ut�np�tl�skor� j�t�kosokkal amat�r sportol�i szerz�d�seket k�t�nk. Ez a szerz�d�s legt�bbsz�r csup�n az egyes�leteket �rdek�t v�di, hiszen r�gh�z k�ti a j�t�kosokat. Term�szetesen �rthet�, ha az egyes�let valamilyen form�ban megpr�b�lja megv�deni az �rdekeit, hiszen a j�t�kosok �ltal fizetett tagd�jak nem fedezik teljesen az egyes�letek r�ford�t�sait. Ugyanakkor, att�l "amat�r" egy j�t�kos, hogy szabadon d�nthessen arr�l, hogy hol szeretne sportolni. A sz�l�k/j�t�kosok �s az egyes�letek k�z�tt fenn�ll� fesz�lts�get, �rdekellent�tet feloldhatn� az, ha megsz�nn�nek az amat�r sportszerz�d�sek �s helyette ism�t bevezet�sre ker�lne egy j�l megfogalmazott "tarifarendszer". �gy szabadon j�tszhatn�nak a j�t�kosok ott, ahol szeretn�nek, az egyes�letek pedig nem �rezn�k �gy, hogy h�l�tlanul b�ntak vel�k, vagy �ppen "leny�lt�k" �ket. Az �tigazol�si d�j meg�llap�t�sakor t�mpont lehetne: a j�t�kos bajnoki oszt�lya / ahol �ppen j�tszik �s ahov� tart / az egyes�letn�l elt�lt�tt id�, a koroszt�ly, a koroszt�lyos v�logatotts�g, a bajnoki m�rk�z�seken, csapatban elfoglalt hely / stabil csapattag, vagy nem /, az orsz�gos koroszt�lyban elfoglalt hely / orsz�gos sz�r�seken el�rt eredm�ny /, a j�t�kosra �vente r�k�lt�tt �sszeg. �gy az eur�pai norm�knak megfelel�en - szerz�d�s n�lk�l - m�k�dne az �tigazol�si rendszer �s rengeteg felesleges adminisztr�ci�t�l szabaduln�nk meg. M�s vonatkoz�sban pedig val�ban a j� felt�telek mellett, hossz� t�von is j�l �s eredm�nyesen m�k�d� egyes�letekbe �ramolhatn�nak a tehets�ges gyerekek, �gy, hogy senki sem �rezn� mag�t vesztesnek. �gy minden �s mindenki az �rt�k�n lenne kezelve. Senki sem �rezn� mag�t vesztesnek, a gy�ztes pedig a magyar labdar�g�s lenne.

10. Neh�z feladat, de meg kell v�ltoztatni az ut�np�tl�s nevel�s ment�lis k�rnyezet�t, h�tter�t is, mert k�l�nben semmilyen reform nem hoz �rdemi v�ltoz�st. Nem el�g az �ltal�nos megfogalmaz�s �s nem el�g azt mondani, hogy "csup�n a megl�v� szab�lyokat kellene alkalmazni". Nem! Meg kell hat�rozni - konkr�t sport - �s �lethelyzetekben - a vezet�k, edz�k, j�t�kosok, sz�l�k, egy�b egyes�leti alkalmazottak p�ly�n, illetve p�ly�n k�v�li viselked�si norm�it �s ezeket ellen�rizni, adott esetben k�vetkezetesen szankcion�lni kell. L�tre kell hozni egy sportpszichol�gusokb�l, pedag�gusokb�l �s jog�szokb�l �ll� bizotts�got, amely ezt a munk�t elv�gzi. A labdar�g�sb�l mindennem� er�szakot �s agresszivit�st sz�m�zni kell. Szigor� erk�lcsi �s szakmai elv�r�sokat kell megfogalmazni a j�t�kvezet�kkel szemben is. Tev�kenys�g�ket t�bbsz�r kell ellen�rizni, kiv�ltk�ppen a kiemelt bajnoks�gokban dolgoz�k munk�j�t. A nem azonos megyebeli csapatoknak csak egy harmadik megy�b�l �rkez� j�t�kvezet� vezethessen m�rk�z�st. Az ellen�rz� munk�t t�maszthassa al� hitelesen – az ellen�ri jelent�sen t�l - a m�rk�z�sr�l k�sz�lt videofelv�tel is.

Budapest,2010.10.26.